Vastagbél – a vastagbél az emésztőrendszer utolsó, kb. 1,5 méter hosszú szakasza. Kérdőjel szerűen helyezkedik el a hasüregben.

A vastagbéltöbb részre osztható. A vakbél alján látható a féregnyúlvány nyiladéka. A vakbél és a felszálló (jobb) vastagbélhatárán nyílik be egy billentyűn keresztül a vékonybél. A vastagbélmájés lép hajlatai közötti rész a haránt vastagbél, ezt követi a leszálló (bal) vastagbélés a végbélhez csatlakozó, S-alakú szigmabél.

A vakbélből ered a féregnyúlvány, egy kisujj-formájú cső, ami fontos nyirokszervként működik. A vastagbélnyálkát (mucus) választ ki, és fontos szerepe van a vastagbélbe jutott víz felszívásában.

Feladata az ide került, fel nem szívódó (feleslegessé vált emésztőnedveket, megemészthetetlen ételmaradékokat, a bél nyálkahártyájáról ledörzsölt sejteket, elpusztult baktériumokat, kis mennyiségben fehérjéket valamint zsírokat tartalmazó) anyagok besűrítése, valamint a salakanyagok kiürítése.

Átlagos táplálkozás esetén naponta kb. 75-170 g széklet ürül. A vastagbélgazdag baktériumflórája képes cellulózt bontani, K-vitamint előállítani és lúgos közegben fehérjét rothasztani.

A vastagbélben élő számtalan baktérium egyes anyagokat tovább emészt, amelynek során gáz képződik. A baktériumokra szükség van az egészséges bélműködéshez, egyes betegségek és antibiotikumok viszont felboríthatják a vastagbélben a különböző baktériumok egyensúlyát (diszbakteriózis), ami nyálka- és vízkiválasztást, hasmenést okozhat.