Gyomortükrözés

Felső pánendoszkópia (a nyelőcső, a gyomor és a nyombél tükrözéses vizsgálata)

A peptikus fekély gyanúja esetén az elsődlegesen választandó vizsgálat a felső pánendoszkópia, melyet a betegek csak gasztroszkópiának vagy gyomortükrözésnek neveznek. Valójában nem csak a gyomor, hanem a nyelőcső és a nyombél első harmadának megfigyelését is jelenti. Ezzel a vizsgálattal gyakorlott vizsgáló a nyelőcső, a gyomor és a nyombél elváltozásainak 85-95 %-át észlelheti, kimutathatja.

A vizsgálat a fekély jelenlétén kívül feltárhatja az esetleges egyéb felsőemésztőszervi betegségeket. Az elváltozásokból célzott szövettani mintákat lehet venni, melyek alapján kimutatható: a gyulladás foka; az aktivitási jelek; gyomorfekély esetén az esetleges rosszindulatúság is. A gyomorfekélyek rosszindulatú elfajulása a látott kép alapján - nagyszámú felmérés szerint - kb. 30 %-ban nem ismerhető fel, ezért minden esetben kötelező megfelelő számú szövettani mintát vételezni a gyomorfekélyből és környezetéből.

A gyógyszeres kezelés befejezése után (általában 8-12 hét múlva) a gyomorfekély gyógyulása kötelezően ellenőrzendő, éppen a rosszindulatú daganatok biztos kizárása miatt.

A gasztroszkóp olyan 0,9-1,4 mm átmérőjű, több mint 100 cm hosszú, száloptikás műszer,melyben 15-20 ľm átmérőjű, igen vékony - és emiatt hajlékony - üvegszálak vezetik a nyelőcső, a gyomor és a nyombél belsejének megvilágítására szolgáló fényt és az endoszkóp által szolgáltatott képet. A látható kép minden pontját külön-külön párhuzamosan futó üvegszál vezeti. A képet megfigyelheti a vizsgáló úgy, hogy az eszközbe beletekint, vagy videoendoszkóp esetében televíziós monitoron keresztül a vizsgálón kívül az asszisztens, sőt akár maga a beteg is láthatja.

A képvezető és a belső tér megvilágítását eredményező üvegszálnyalábokon kívül a gasztrokópban levegő és víz bejuttatására szolgáló csatorna, gyomornedv vagy egyéb váladék leszívására szolgáló csatorna, valamint szövettani mintavétel vagy egyéb beavatkozások elvégzésére szolgáló csatorna is helyet kapott. Szövettani minta vételére szolgáló biopsziás fogó vagy idegen test megragadására szolgáló test-fogó, gyógyszer vagy folyadék bejuttatására, illetve gyomornedvminta vételére alkalmas vékony műanyag cső (szonda) levezetése is lehetséges.

Gyomortükrözés vizsgálat előkészítése, a beteg tennivalói

A vizsgálat kissé kellemetlen, de nem fájdalmas. Ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, biztosan jól viseljük a megpróbáltatást. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy a vizsgálat mindkét oldalát (orvos és beteg) többször is átéltem, sőt egy alkalommal önmagamon végeztem el a gyomortükrözést.

• Nagyon fontos, hogy a vizsgálatkor ne legyen felső légúti meghűléses betegségünk (nátha, influenza, torokgyulladás), mert ilyen esetben - vagy a gasztroszkóp garaton való átvezetése, vagy a vizsgálat alatt - az akadálytalan orrlégzés hiánya miatt a vizsgálat sokkal kellemetlenebb lesz, vagy fulladásérzés miatt el sem végezhető. Ilyen esetben halasszuk el a vizsgálatot, értesítsük a vizsgálatot végző laboratóriumot, és kérjünk új időpontot.
• A vizsgálat előkészítése egyszerű. Előző nap nyugodtan vacsorázhatunk, de éjfél után már vizet se igyunk, és semmiképpen ne dohányozzunk. A vizsgálatot általában a délelőtti órákban végzik, de ha későbbi időpontot adnak meg, akkor általában 8 órás éhgyomri állapot szükséges. Ne fogyasszunk a vizsgálat előtt rágógumit sem, mivel ez is fokozott gyomornedv-termelődést válthat ki, mely zavarhatja a vizsgálat gyors és sikeres elvégzését. Amennyiben a vizsgálat előtti 8 órás időtartam alatt nagyon szomjaznánk, a száj kiöblítésével a szomjúságérzést jelentősen csökkenthetjük.
• A vizsgálat előtt a gyomorban levő habképzés elkerülése érdekében Ceolat tabletta elszopogatását javasoljuk. E tabletta kellemes íze ad egy kis megnyugvást a vizsgálat előtt.
• A vizsgálat előtt fontos a vizsgálatról szóló tájékoztató elolvasása, kitöltése és a beleegyező nyilatkozat aláírása.

Gyomortükrözés vizsgálat menete

A vizsgálat előtt általában a felsőruhát (pulóver, blézer, zakó stb.) le kell venni és amennyiben öv, szoros szoknya vagy nadrág van a betegen, ezt célszerű kigombolni vagy meglazítani. Erre azért van szükség, mert a levegő befúvásakor a has kissé felpuffad, a szoros ruhadarab által okozott feszülés kellemetlen, fájdalmas lehet.

Az asszistensnő útmutatása alapján a vizsgálóasztalra fekszik a beteg, bal oldalára fordul, lábait térdben behajlítva enyhén a hasa felé húzza. A vizsgálat megkezdése előtt a garat hátsó falára Lidocain spray-t fúj az asszistensnő. Előzőleg tisztázni kell az esetleges lidocainallergiát, ha ennek tudatában van a beteg, ezt feltétlenül közölje, bár az asszistensnő vagy az orvos erre minden esetben rá szokott kérdezni. A Lidocain spray kissé keserű vagy égő érzést okoz, de hamar elzsibbad a befújt nyálkahártya, és utána kis gombócérzés lehet a torokban.

Ezután egy műanyag harapásvédő csutorát kap a szájába a beteg, melyre fogával vagy ínyével ráharap (kivehető műfogakat a vizsgálat előtt balesetveszély miatt ki kell venni). Végül a fejet lehajtva - mintha az ember az ing vagy blúz gombjait nézné - várjuk az eszköz levezetését. Ez a vizsgálat talán legkellemetlenebb része. Ekkor főleg arra figyeljünk, hogy amikor az orvos azt mondja: "Tessék nyelni!", valóban nyeljünk, mert így az eszköz könnyen bejut a nyelőcsőbe. Ha ez megtörtént, további teendő nincs. Igyekezzünk a befújt levegőt benntartani; ha ez nem megy, nyugodtan kiböföghetjük, a vizsgáló majd újabb adag levegőt fúj be.

Amennyiben a torkunkba váladék kerül fel vagy a nyál összegyűlik a szánkban a csutora mellett, mintha gyertyát fújnánk el, kifújhatjuk a váladékot, ez eredményesen megszünteti az ilyenkor jelentkező fulladásérzést. Igyekezzünk a vizsgálat alatt minél inkább ellazulni! Ez azért fontos, mert így a vizsgálati idő lerövidülhet. Görcsös állapotban, állandó öklendezés mellett a vizsgálónak jelentősen több idő kell a vizsgálandó terület teljes átnézéséhez.
A vizsgálat általában 5-10 percig tart, attól függően, hogy hány mintát kell vennie az orvosnak a látott kép alapján; vannak-e nehezen áttekinthető területek; esetlegesen célzott mintavételre van-e szükség.

A szövettani vizsgálat

A vizsgálat alatt levett nyálkahártyaminták szövettani vizsgálatra kerülnek. A szövettani vizsgálat alapján derül ki a gyomor nyálkahártya-gyulladásának súlyossága, heveny vagy idült volta, az esetleges különleges eltérések (pl. rosszindulatú elfajulás, polip, fekély, vagy hogy csak nyálkahártya-felmaródás a látott eltérés stb.) jelenléte. Ez az elemzés körülbelül 2-6 napot vesz igénybe.

Idézet Dr.Takáts Alajos: Tudnivalók a fekélybetegségről című betegoktató könyvéből
(Springer Kiadó, 1998)